Az elmúlt hónapokban a zero waste gondolkodásmód jegyében igyekeztem olyan döntéseket hozni és változtatásokat eszközölni, amelyek következtében kevesebb hulladékot termelek a mindennapokban. A változtatások jelentős része a kozmetikai termékeket érintette. Szilárd sampont és balzsamot használok, illetve a maradék tusfürdők elhasználása óta szappanra váltottam, melynek köszönhetően nem keletkezik műanyag hulladék fürdés és hajmosás közben.
Ez mind szép és jó, azonban amíg egy tusfürdős vagy samponos flakon hónapok (vagy akár fél év) alatt ürül ki, addig a szájvizes flakonok heti rendszerességgel kerülnek a szelektív kukába. Ezért aztán úgy döntöttem, hogy a szájvíz lesz az első kozmetikai termékek egyike, amelyet megpróbálok itthon elkészíteni.
Egy gyors Google keresés eredményeként találtam egy nagyon minimál receptet, amelyet egy pár hete ki is próbáltam. Azóta készítettem egy újabb adagot, ezúttal nagyobb mennyiségben és egy kicsit variálva a recepten. Az eredeti recepthez képest az alábbi változtatásokat eszközöltem:
- A vizet forralás és lehűtés helyett csak átszűrtem a szénszűrős kancsó segítségével.
- A fodormenta olaj mennyiségét megnöveltem a frissebb érzés érdekében.
- Egy pici folyékony édesítőszerrel próbáltam ellensúlyozni a teafaolaj ízét.
A módosított recept hozzávalói:
- 240 ml szűrt víz
- 1 tk szódabikarbóna
- 4 csepp teafaolaj
- 6 csepp fodormenta vagy menta olaj
- 2-3 csepp folyékony édesítőszer
Elkészítés: a hozzávalókat egy befőttes üvegben összekeverem és jól felrázom.
Használat: fogmosás után egy kortynyi szájvízzel alaposan (legalább fél percig) öblögetek, majd kiköpöm.
A szódabikarbóna és a teafaolaj fertőtlenítő hatású, a teafaolaj gyulladáscsökkentő, a menta vagy fodormenta olaj pedig a friss leheletről gondoskodik. Ennek ellenére a házi szájvíz nem adja meg a “nagy bumm” érzést öblögetés közben. Egyáltalán nem olyan mentolos mint a bolti termékek, de a használat után úgy érzem, hogy jól átjárta a számat. Személy szerint azt gondolom, hogy a szájvíznek nem a szájszag megszűntetése/elfedése a feladata, ezért nem bánom, hogy nem “fagyasztja le” a képem 🙂
Amit tartós használat előtt mindenképp meg fogok ejteni, az a fogorvosommal való konzultáció. Korábban is felmerült bennem a kérdés, hogy van-e egyáltalán értelme szájvizet használni. Ha szerinte érdemes, akkor mindenképp kikérem a véleményét a házilag kotyvasztott öblögetőmről. Addig pedig boldogan élvezem, hogy heti 1 műanyag flakonnal kevesebbet dobálok ki. 🙂
Update: pár hete jártam a fogorvosomnál és kikérdeztem a szájvízről. Megerősített abban, hogy a szájvíz használata nem elengedhetetlen és semmiképp sem váltja ki a mechanikus tisztítást (fogmosás, fogselymezés). Egyedül valamilyen fogászati probléma (pl. fogíny gyulladás) esetén szokták kifejezetten javasolni a szájvíz használatát, de ebben az esetben speciális, gyulladáscsökkentő formulát.
Természetesen ártani nem árt a hétköznapi szájvíz használata, főleg, ha alkoholmenteset választunk, mivel az nem készíti ki a száj nyálkahártyáját. A házi szájvíz receptemre azt a visszajelzést kaptam, hogy csupa jó és hasznos dolog van benne, ezért bátran használhatom.
CseniBlog 